Alapszabály

 

TANÍTÓK EGYESÜLETE

 

ALAPSZABÁLYA

 

a módosításokkal egységes szerkezetben

 

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján megalapított TANÍTÓK EGYESÜLET 2008. 04. 10.-i közgyűlése az alábbi Alapszabályt fogadta el.

 

  1. A Társaság adatai

 

A Társaság neve: Tanítók Egyesülete

 

A Társaság rövid elnevezése: Tanítók Egyesülete

 

A Társaság angol elnevezése: Teachers Association

 

A Társaság székhelye: 1082 Budapest, VIII. Horváth Mihály tér 8.

 

A Társaság jellege: közhasznú, non-profit

 

A Társaság működési területe: a Magyar Köztársaság (4 régió + központ) és az Európai Unió területe

 

  1. A Társaság célja és feladatai
  2. A Társaság célja

Kisiskolások (általános iskola 1-6. osztályosok) nevelésének megújítása érdekében tevékenykedő tanítók szakmai képviselete Magyarországon és a határon túl.

 

  1. A Társaság céljának megvalósítása érdekében az alábbi feladatokat végzi:

 

  • folyamatos információcsere biztosítása az ágazati minisztérium és a régiók képviselői, valamint egyesületi tagok között;
  • közös álláspont kialakítása pedagógiai és szervezeti kérdésekben;
  • a tanítók munkájának szakmai (tudományos) segítése;
  • együttműködés és kapcsolattartás a határon belüli és túli tanító- és tanárképző intézményekkel;
  • vers- és prózamondó versenyek és más szereplési lehetőségek biztosítása magyarországi és határokon túli magyar gyermekek részére.

 

  1. E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi.

 

  1. Az Egyesület a fentiekben meghatározott célokat pályázatokból, támogatásokból és a befizetett tagdíjakból kívánja elérni. A céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

 

  1. A Társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi céljai elérése érdekében az 1997. évi CLVI. tv. 26.§ -ban foglaltak szerint

 

c/4. pont szerinti nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;

c/5. pont szerinti kulturális tevékenység.

 

  1. A fenti célok eléréséhez végzendő tevékenységi körök a hatályos TEAOR’08

  szerint:

 

5812 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása

5819 Egyéb kiadói tevékenység

7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

8510 Iskolai kiegészítő oktatás

8520 Alapfokú oktatás

8552 Kulturális képzés

8559 Mns egyéb oktatás

8560 Oktatást kiegészítő tevékenység

9002 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység

 

III. A Társaság tagsága

 

  1. A Társaság rendes tagja lehet az a természetes és jogi személy, aki elfogadja az Egyesület céljait, Alapszabályát, és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy betartja a tagsággal járó kötelezettségeket.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – az Egyesület Elnöksége dönt a benyújtástól számított 30 napon belül.

 

A Társaság rendes tagjának jogai:

  • részt vehet az Egyesület tevékenységében, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat az Egyesület működésével kapcsolatban;
  • joga van a rendezvényeken felszólalni, előadásokat tartani, javaslatot tenni;
  • ajánlásokat tehet az Egyesületet érintő kérdések megtárgyalására;
  • választhat, illetve választható az Egyesület ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;
  • betekinthet az Egyesület nyilvántartásába;
  • a tagok egyharmada írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

  1. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, aki az Egyesület Alapszabályát és céljait elfogadja, valamint adománnyal (pénzbeli vagy természetbeni) illetve önkéntes munkával támogatja az Egyesület működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik.

 

A pártoló tag jogai:

– tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen,

– igénybe veheti a Társaság szolgáltatásait,

– tisztségre nem választható,

– szavazati joga nincs.

 

Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

 

  1. Az Egyesület tagsági jogok gyakorlása  
  • a természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják,
  • a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

 

  1. Az Egyesület rendes és pártoló tagja köteles az Egyesület Alapszabályát, határozatait betartani, a megállapított tagdíjat fizetni, valamint részt venni az Egyesület munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását. Jogi személy tagok a kötelezettségeiket is a képviselők útján teljesítik.

 

  1. Az Egyesületben a tagsági viszony megszűnik:
  • a természetes személy tag halálával,
  • jogi személyiségű és nem jogi személyiségű tag bármilyen módon jogutód nélküli megszűnésével,
  • az Egyesület megszűnésével,
  • a tag kilépésével, amit írásban kell bejelentenie az Elnökségnek,
  • a tag kizárásával.

 

Az Elnökség kizárhatja a Társaság tagját:

–  ha a tag nem teljesíti tagságából következő kötelezettségeit;

–  ha méltatlannak bizonyul a  tagságra;

– ha a bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli, és a közügyektől eltiltja.

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos Határozat ellen 15 napon belül a Társaság Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet.

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket, és a lemondást a tagok tudomásul veszik.

 

  1. A rendes és pártoló tag tagdíját az Elnökség javaslatára a Közgyűlés állapítja meg.

 

  1. Az Egyesület szervezete

 

A Társaság szervei:

  1. Közgyűlés
  2. Elnökség
  3. Felügyelő Bizottság
  4. Könyvvizsgáló
  5. Régiók és Régióvezetők

 

  1. Közgyűlés

 

A Közgyűlés a Társaság legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkot.

A Közgyűlést évente legalább egyszer az Elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok közlésével. A tagnyilvántartásban szereplő tagok részére meghívót kell küldeni legalább 8 nappal a Közgyűlés időpontja előtt. A meghívót a szakmai lapokban is közzé kell tenni. A közgyűlési meghívóban közölni kell azt az időpontot, amelyben az ismételt Közgyűlést meg kell tartani, ha az eredeti időpontban megtartott Közgyűlés nem határozatképes.

A megismételt Közgyűlés a meghívóban közölt napirendi pontok körében a jelenlevők számára tekintet nélkül határozatképes.

 

A Közgyűlést össze kell hívni:

– ha a tagok 35%-a a cél, vagy az ok megjelölésével írásban kéri ezt,

– ha az Elnökség rendkívüli Közgyűlés összehívását tartja szükségesnek.

 

Rendkívüli közgyűlést az Elnökség hívhat össze. Időpontját az Elnökség állapítja meg, összehívásáról a Titkár gondoskodik.

 

A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelen van. A határozatképtelenség miatt elhalasztott Közgyűlés változatlan napirend mellett határozatképes a megjelent tagok számától függetlenül, ha erről a tagokat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták.

 

A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

 

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyből egyértelműen megállapítható a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges: személye) és amelyet két, a Közgyűlésen részt vevő tag hitelesít. A hitelesített jegyzőkönyvet a Tanítás-Tanulás című folyóiratban közzé kell tenni, és az irattárban legalább 5 évig meg kell őrizni.

 

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az Egyesület megalakulásának, feloszlásának, más Egyesülettel történő egyesülésének a kimondása;
  • az Alapszabály elfogadása és módosítása;
  • az SZMSZ megvitatása és a módosítások elfogadása;
  • tisztségviselők megválasztása és visszahívása;
  • a tagdíj mértékének megállapítása;
  • a társaság éves programjának elfogadása;
  • az Egyesület szakmai állásfoglalásainak kialakítása és továbbítása;
  • az Elnökség éves beszámolójának elfogadása;
  • az éves költségvetés meghatározása illetőleg jóváhagyása;
  • döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal.

 

A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az Elnök, jelenléte hiányában a levezető elnök szavazata dönt.

 

A szavazásra jogosult tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

  • az Alapszabály elfogadásához, módosításához;
  • az éves beszámoló jóváhagyásához;
  • Társaság feloszlásához, más Társasággal történő egyesülés kimondásához;
  • tag kizárásával kapcsolatos határozathoz minősített többség szükséges.

 

A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

 

A közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha az sérti a személyiségi jogokat, vagy az adatvédelmet.

 

  1. Elnökség

 

A két Közgyűlés közötti időszakban – a kizárólagos hatásköröket kivéve – gyakorolja a Közgyűlés hatáskörét, irányítja az Egyesület működését. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. Az Elnökséget az Elnök hívja össze, szóban, e-mailen vagy írásban, a napirend közlésével.

 

Az Elnökség ülései nyilvánosak, a nyilvánosságot kizárni, csak a személyiségi jogok védelmére, vagy adatvédelemre tekintettel lehetséges. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.

A Elnökség határozatképes, ha azon a tagok közül 50% + 1 fő jelen van.

 

Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 50% + 1 fő elnökségi tag jelen van, ha erről az Elnökség tagjait előzetesen a meghívóban tájékoztatták. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

 

A 3 tagú Elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjai sorából három éves időtartamra.

A 3 fős Elnökség tagjai sorából választja meg az elnököt, az alelnököt, és a titkárt. A Közgyűlés által választott elnökségi tag öt évre nyeri el megbízatását.

 

Az Elnökség feladata és hatásköre:

  • döntés az éves programról, akciókról, mozgalmakról, projektekről, ezek szervezése és irányítása
  • a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos eljárás;
  • a Közgyűlés összehívásával, működésével kapcsolatos előkészítő és a Közgyűlés munkáját elősegítő szervező tevékenység;
  • az Egyesület munkájának irányítása, gazdasági tevékenységével kapcsolatos döntés-előkészítés, az éves programok, költségvetés megvitatása és elfogadása;
  • az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályának elkészítése, módosításai, az Elnök éves beszámolójának elfogadása;
  • a személyzeti munka irányítása, titkárság működtetése
  • a tisztségviselők, ügyintézők beszámoltatása;
  • az Egyesület tagjának kizárásával kapcsolatos eljárás;
  • régióvezetőkkel való együttműködés
  • megbízás adása, munkatársak foglalkoztatása;
  • saját ügyrend és tagjainak feladatkörének jóváhagyása;
  • vállalkozások kezdeményezése
  • éves program, éves beszámoló nyilvánosságra hozatala;
  • minden olyan eljárás, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, valamint amelyet az Elnökség hatáskörébe von.

 

Az Elnökség működése

A tagok tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök segítségével is gyakorolhatják. Az elnökségi ülés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is megtartható, az ilyen módon megtartott ülésen elhangzottakat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen.

  1. két határozatképes elnökségi ülés között az elnökségi munka folyamatosságának fenntartása az elnök feladata;
  2. két határozatképes elnökségi ülés között az elnökség tagjai konzultatív módon segítik az elnök munkáját az éves munkaprogram végrehajtásában;
  3. a szükségessé váló határozatról az elnök előkészítő anyagot készít, melyet véleményezésre elektronikusan megküld az elnökség tagjainak;
  4. az elnökség tagjai egyetértő vagy elutasító véleményüket a megadott határnapig elektronikusan közlik az elnökkel, illetőleg ha szükségesnek ítélik, javaslatot tesznek a szövegszerű módosításra;
  5. az elektronikus egyeztetési folyamatban mindazon elnökségi tag(ok) álláspontja az adott határozat-tervezettel kapcsolatban pozitívnak (a határozat-tervezetet elfogadónak) számít, aki(k) erről a jelzett határnapig másként nem nyilatkoznak;
  6. amennyiben egy adott határozat-tervezettel kapcsolatban valamelyik elnökségi tag, cél vagy ok megjelölésével kéri a személyes, közvetlen tárgyalást, akkor ezen megbeszélésről valamennyi elnökségi tag kap értesítést és ennek megtörténtéig a határozat-tervezet nem válik határozattá;
  7. azok a határozatok, amelyek így a két elnökségi ülés között születnek meg ugyanúgy bekerülnek a határozatok tárába, mint az elnökségi üléseken vagy a közgyűléseken születő határozatok;

 

Az Elnökségi ülések munkarendjét, működését az Elnökség a Szervezeti és Működési Szabályzatban részletesen szabályozza. Az elnökségi üléseken 2 egymás utánit követő alkalommal történő nem megjelenése az elnökségi tagnak, igenlő szavazattal, a határozathozatallal való egyetértést jelent.

 

Az Elnökségnek csak olyan személy lehet a tagja, aki magyar állampolgár, továbbá aki letelepedési bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, amennyiben nincs eltiltva nincsen eltiltva a közügyek gyakorlásától, és tagja a Társaságnak.

 

Az Elnökség döntéseiről emlékeztetőt kell készíteni, s az ülést követő 14 napon belül meg kell küldeni minden elnökségi tagnak és érdekelt személynek, valamint ki kell függeszteni az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblára. Az emlékeztetővel kapcsolatban az Elnökség illetve az Egyesület tagjai észrevétellel élhetnek szóban vagy írásban. Az emlékeztetőt és az észrevételeket  az Egyesület iratai között legalább 5 évig meg kell őrizni, és biztosítani kell, hogy abba a tagok előre egyeztetett időpontban vagy az Egyesület rendezvényein betekinthessenek.

 

2.1.  A Társaság Elnöke

 

A Társaság Elnökét öt éves időtartamra a Közgyűlés választja tagjai közül. Az Elnök újraválasztható.

 

Az Elnök feladata és hatásköre:

  • irányítja az Egyesület tevékenységét;
  • képviseli az Egyesületet;
  • ellenjegyzi a Közgyűlés határozatait;
  • dönt és intézkedik az Elnökség ülései közötti időszakban az Elnökség hatáskörébe tartozó kérdésekben;
  • irányítja és ellenőrzi a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatok és állásfoglalások végrehajtását;
  • kapcsolatot tart más társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel;
  • irányítja az Elnökség munkáját;
  • vezeti az Elnökség üléseit;
  • összehívja az Elnökség és a Közgyűlés üléseit;
  • intézkedik és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
  • irányítja az Egyesület gazdálkodását;
  • utalványozási jogot gyakorol;
  • gyakorolja a munkáltatói jogokat;
  • ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály az Elnök hatáskörébe utal.

 

2.2 Alelnök

 

A Társaság Alelnökét öt éves időtartamra a Közgyűlés választja tagjai közül. Az Alelnök újraválasztható.

 

Az Alelnök feladat- és hatásköre:

– önálló felelősséggel tevékenykedik az elnökségi munkamegosztás alapján, illetve az elnök megbízásából;

– irányítja és/vagy vezeti az Egyesület régióvezetőinek munkáját,

– az elnök akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt.

 

2.3 Titkár

 

Az Egyesület Titkárát a Közgyűlés választja tagjai sorából, öt évre. A Titkár újraválasztható

 

A Titkár feladat- és hatásköre:

  • koordinálja a Társaság tevékenységét az éves munka- és költségvetési terv alapján;
  • felel a gazdálkodás operatív teendőiért (a Társaság gazdálkodási szabályait az elnökség állapítja meg;
  • előkészíti az évente egyszeri rendes és a szükség esetén összehívásra kerülő rendkívüli közgyűlést;
  • utalványoz;
  • gondoskodik a tagnyilvántartásról és tagfelvételről;
  • tájékoztatja a tagságot az Elnökség munkájáról;
  • szakmai fórumokat szervez az elnökség tagjaival;
  • felügyeli tagdíjak befizetését;
  • biztosítja a jegyzőkönyvezést.

 

  1. Felügyelő Bizottság

 

Ha a Társaság éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelő bizottság (FEB) létrehozása kötelező.

 

  1. Könyvvizsgáló

 

Ha a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, a Közgyűlés javaslatára az Elnökség könyvvizsgálót bíz meg.

 

  1. Régiók és Régióvezetők

 

Az Egyesület munkájának minél szélesebb körben történő azonnali hatásának jelentős fokozása érdekében a működési terület 4 régióra és egy központra van felosztva. A régiók: Győr, Kaposvár, Szeged, Debrecen, a központ Budapest. A régiókat régióvezetők irányítják szoros együttműködésben az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervével. A régióvezetőket a Közgyűlés választja meg nyílt szavazással.

 

A régió feladatai:

  • A központ utasítása alapján, a központtal összhangban szervezi a szakmai programokat;
  • „Közelebb viszi” az Elnökség által szervezett programokat a tagokhoz;
  • Kezeli a régióra jellemző problémákat.

 

A régióvezető feladatai:

  • Képviseli a régiót;
  • Irányítja a Régió munkáját az Elnökség iránymutatásai szerint;
  • Gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség döntéseinek régió szintű végrehajtásáról;
  • Az Elnökkel és az Alelnökkel egyeztetve szervezi a régió szakmai fórumait;
  • Kezeli a régióra jellemző szakmai egyesületi kérdéseket, problémákat.

 

  1. Az Egyesület képviselete

 

  1. Az Elnök önállóan jogosult képviselni az Egyesületet, az Egyesület okiratait cégszerűen jegyezni.

 

  1. Az Elnök akadályoztatása esetén az elnökség tagjai közül az Alelnök és a Titkár jogosultak az Egyesület nevében együttes képviseletre és aláírásra.

 

  1. Az Egyesület bankszámlája felett banki aláírásra jogosultak a mindenkori elnök mellett második helyen a titkár.

 

  1. A helyettesítések további rendjét a Társaság SZMSZ-e határozza meg.

 

  1. Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy a képviseletre jogosult vagy jogosultak a nevét vagy nevüket a Egyesület kézzel, géppel írt, előnyomott vagy nyomtatott neve alá írják az aláírási címpéldány szerint.

 

  1. A tisztségviselőkre vonatkozó általános, közös szabályok

 

  1. A tisztségviselők a Társaság vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, a Társaság érdekeinek alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével a Társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján

  1. a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  2. b.) bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, ill. a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági viszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

  1. Az Egyesület alkalmazottainak bérét az Elnökség állapítja meg. Az Elnökség tagjai funkciójukat társadalmi megbízatásban látják el. A Titkárnak tiszteletdíj juttatható, ennek mértékét az Elnökség állapítja meg

 

  1. Megszűnik a megbízás:
  2. a) a megbízás lejártával,
  3. b) visszahívással,
  4. c) lemondással,
  5. d) elhalálozással.

 

  1. A közgyűlés visszahívja a tisztségviselőt, amennyiben

– nem teljesíti tisztségviselői kötelezettségeit,

– ha méltatlannak bizonyul a tisztségre,

– ha a bíróság jogerős, és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítéli és a közügyektől eltiltja.

 

VII. Összeférhetetlenségi szabályok

 

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznúszervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Alapítók a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a Khsz. 8–9. §-ában írott összeférhetetlenségi szabályokat.

 

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VIII. Az Egyesület működése

 

  1. Közhasznú tevékenysége

 

Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és a jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

 

Az Egyesület céljának biztosítása érdekében együttműködési szerződést köt a hasonló tevékenységet ellátó szervezetekkel.

 

Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.

 

  1. 2. Vállalkozási tevékenysége

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, hanem közhasznú céljai megvalósítására fordítja.

.

  1. Adminisztratív tevékenysége

 

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

 

  1. Működése

 

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

Az Egyesület a támogatásokból, a felhalmozott vagyonból esetenként, külön meghatározásra kerülő ösztöndíjakat, tudományos elismeréseket, díjakat, emlékérmet, segélyeket alapíthat.

 

Az Egyesület működése nyilvános. Jelen okirat szerinti működésének módját, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolói közléseket nyilvánosságra kell hozni a határozathozatalt követő legkésőbb 15 napon belül, a székhelyén kifüggesztett hirdetőtáblán és az internet útján is.

 

Az évente kötelező közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történő szavazáson. A közhasznú jelentést nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, ugyanakkor a készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok betartását nem érinti.

 

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

  1. a) a számviteli beszámolót;
  2. b) a költségvetési támogatás felhasználását;
  3. c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
  4. d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
  5. e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
  6. f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
  7. g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

 

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

  1. A Társaság vagyona és gazdálkodása

 

  1. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el. A Társaság gazdálkodásáról az Elnökség jelentést készít, amelyet elfogadás céljából a Közgyűlés elé terjeszt.

 

  1. Az Egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

– tagsági díjak, amelyek összegét a Közgyűlés állapít meg;

– magán és jogi személyek támogatásai;

– az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételek; kutatási megbízások szakanyagok, tankönyvek készítése, előadások,

– pályázati bevétel;

– egyéb bevételek.

 

  1. Alapítók és a későbbiekben belépő tagok az Egyesület pénztárába alapítói vagyonként személyenként  éves tagdíjat, azaz 5.000,-Ft-ot, a nyugdíjas tagok 2.500,-Ft-ot  fizetnek be. A tagdíjat a tagok a tárgyévre vonatkozóan legkésőbb minden év június 30-ig fizetik be.

 

  1. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért – a befizetett tagdíjakon túlmenően – nem felelnek.

 

Az Egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének megállapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabályok alapján végzi.

 

  1. Az Egyesület pénzeszközeit az alapítási okiratok aláírását követő 15 napon belül megnyitandó számlán kezeli.

 

  1. Az Egyesület megszűnése

 

Az Egyesület megszűnik:

– feloszlással,

– ha más szervezettel egyesül,

– feloszlatással,

– megszűnésének megállapításával.

 

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik.

 

  1. Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevétele

 

Az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módja: jelzés (szóban: telefonon, személyesen; írásban: levél, fax, e-mail, egyéb). A jelzés az Egyesületen belül a kérelem, információ, tapasztalat, vélemény közös megnevezése. Bármelyik tag, magánszemély, szervezet, jogi személy fordulhat jelzéssel az Egyesület tisztségviselőihez. A tisztségviselők az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kötelesek elintézésre a jelzést továbbítani a szakmai és szervezeti kompetenciával rendelkezőhöz.

A Közgyűlés és az Elnökség döntéseiről (tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők aránya) a jegyzőkönyvek szükség szerinti felhasználásával nyilvántartást kell vezetni.

 

XII. Vegyes és záró rendelkezések

 

A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv., valamint a mindenkor hatályos egyéb jogszabályok irányadóak.

 

Budapest, 2011. január 13.

 

……………………………..

Csájiné Knézics Anikó

 az Egyesület Elnöke

 

Szerkesztette és ellenjegyezte

  1. Tordai Judit ügyvéd

 

Be the first to comment

Leave a Reply