Tanévkezdés – Életbe lép a köznevelési törvény számos változása

Elindul a pedagógus-életpálya új rendszere, átlagosan 34 százalékkal nő a pedagógus munkakörben dolgozók bére, bevezetik felmenő rendszerben az erkölcstan, illetve a hittan oktatását, az általános iskolákban délután 4 óráig foglalkozásokat kell biztosítani – ezek az új köznevelési törvény szeptember 1-jén életbe lépő legfontosabb változásai.

cropped-iskola2.jpgA köznevelési törvény e héten elfogadott módosításával a pedagógus-életpálya rendszere és a béremelés már az idei tanévkezdéskor kiterjed majd a köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott valamennyi munkavállalóra. A változtatás része az új típusú munkabeosztás, a heti kötelező óraszám átalakítása is. A többlettanítással járó óradíjak ennek kapcsán megszűnnek, és speciálisan a pedagógiai munkára kidolgozott értékelési és minősítési rendszer lép be.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hétfői expozéjában hangsúlyozta: a javaslat biztosítja, hogy ne legyen többféle bér- és illetményszámítási rendszer. A módosítás költségvetési többletigénye az idén 32,5 milliárd forint, jövőre 152,9 milliárd forint.
A 2011-ben tervezett bér 60 százalékát kapják most az érintettek, ez átlagosan 34 százalékos bérnövekedést jelent. A kormany.hu oldalon közzétett táblázat szerint főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 157,8 százalékával számolva a bérek 154 644 és 293 824 forint közöttiek. Egyetemi végzettséggel a mindenkori minimálbér 172,9 százalékával számolva az alsó határ 169 442, a felső pedig 321 940 forint. A pótlékokat tartalmazó táblázat szerint intézményvezetőknek főiskolai végzettséggel 123 715, egyetemi végzettséggel 135 554 forint jár.
Az osztályfőnöki, kollégiumban csoportvezetői pótlék 46 393, illetve 50 833 forint lehet. A két kategóriában a munkaközösség-vezetői pótlék 15 464, illetve 16 944, míg az intézményvezető-helyettesi 61 858, illetve 67 777 forint lesz.
A módosítás rendelkezik arról is, hogy az oktatásért felelős miniszter által köthető köznevelési szerződés érvényességi ideje a jelenlegi 5 évről 1-5 évre változna, segítve ezzel a rugalmas átalakulásokhoz szükséges alkalmazkodást
Az elfogadott változtatás lehetőséget teremt arra is, hogy a helyi közösségek érdekeinek képviselete megvalósuljon az iskolákban az intézményi tanácsokon keresztül. Ezekben a szülők és az önkormányzatok képviselői is jelen lennének.
Szeptemberben lép életbe az általános iskolában 16 óráig szervezendő foglalkozásokra vonatkozó szabályozás. A törvény szerint az általános iskolában 16 óráig foglalkozásokat, 17 óráig pedig felügyeletet kell biztosítani. A tanulóknak kötelességük a 16 óráig szervezett egyéb foglalkozásokon részt venni. Ezek a szabályok minden évfolyamra vonatkoznak.
Tanítási órák délután csak az egész napos iskolákban vannak, más iskolatípusban csak kivételes esetben fordulhatnak elő, bár jogszabály ezt nem tiltja, tehát elvileg szervezhető délután is kötelező óra. A délutáni foglalkozások sokszínű program szervezését teszik lehetővé az iskolának, a szakköröktől kezdve a korrepetálásig, de az egyéb foglalkozások közé tartozik a napközi és a tanulószoba is.
A köznevelési intézményekben alkalmazott vezetők óraszámára vonatkozó új rendelkezések is ekkortól érvényesek. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak létszámának meghatározására vonatkozó új szabály.
Hatályba lépnek továbbá az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza.
Ebben a tanévben indulnak el a köznevelésben a felzárkózást segítő Híd-programok, és ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok felmenő rendszerben. Ekkortól vezetik be az általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstant, illetve a hittant, és szeptembertől kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken.
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik.
A mindennapos testnevelésben részt vevők köre újabb évfolyamokkal bővül: az 1., 5., és 9. osztályosok mellett az idén a 2., a 6., és a 10. évfolyamra járók részére is kötelezően meg kell szervezni.
Megkezdi munkáját a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését, értékelését végző tanfelügyelet. A köznevelési államtitkárság közölte: a külső szakmai ellenőrzés több mint negyedszázada hiányzik a magyar köznevelési rendszerből. A szeptemberben elinduló tanfelügyelet alapvető célja a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, a minőség biztosítása. Az ellenőrzés és az értékelés egységes szempontok szerint zajlik majd.
Megújul a korábbi években alacsony hatékonysággal működő szaktanácsadói, tantárgygondozói rendszer is, a változás célja, hogy a pedagógust lehetőleg évente látogassa meg és lássa el tanácsokkal egy-egy megfelelően felkészült szakember.
A tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben.
A tanév során megalakul a Nemzeti Pedagógus Kar, amely az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok önkormányzattal rendelkező köztestülete lesz. Feladata a többi között a hivatás különös szabályait rögzítő etikai kódex megalkotása, a pedagógiai célú közösségi szolgálat megszervezésének ellenőrzése, valamint az ezzel kapcsolatos tanácsadó, információs tevékenység működtetése. (MTI)